|
|
(Nagykörös, 1916 febr. 18. - Nagykörös, 1994 nov. 10.)
A Magyar
Királyi Iparművészeti Iskola kerámia szakán 1933 és 1939 között tanult, Orbán
Antal és Simai Imre voltak tanárai. Tanulmányait Faenzában folytatta az Istituto
d'Arte per la Ceramica kerámia szakosztályán, Rambelli, Bucci és Battistini
tanároknál. Az olasz majolika-technika elsajátítása mellett máz- és
színkísérleteket végzett.
1958-ban tért vissza Nagykőrösre, ahol képzőművészeti kört vezetett.
Műtermében figurális plasztikákat, érméket mintázott, leggyakrabban
terrakottával dolgozott. Műveit a szobrászi megközelítés, magas szintű technikai
tudás jellemzi. Épületplasztikai feladatok is foglalkoztatták, pl. a volt
Népstadion, a volt (ma már más nevű) budapesti NDK nagykövetség
homlokzatburkolatait készítette. Részt vett az ELTE TTK, az Operaház, a Várbazár
és a Vajdahunyadvár homlokzatdíszítő elemeinek rekonstrukciójában.
1940-41-bem a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A MKISZ, és a Művészeti
Alap (1947) tagja volt.
-
Molnár Elek kerámia jelzése |
