|
(1838-1949)
A gyárat a 1838.-as nagy pesti
árvíz után Pest város felkérésére Drasche Henrik alapította. A gyár
Alois
Miesbach X. Külső Jászberényi út 41. téglagyárának kibővítése révén
jött létre.
A termelés 1846.-ban indult meg és 1908.-ig kizárólag tégla, tetőcserép
és
keramit útburkoló kockákat gyártottak. A társulat a fajansz- és
porcelángyárat
1908.-ban hozta létre. A termelés főként falburkoló áruk, műszaki és
egészségügyi
porcelánok készítésével folyt.
A díszműárugyártásban Schwartz Márton, korábban
a pécsi Zsolnay gyárból kivált szakember irányításával megpróbálkoztak
(az)
eozinmázas fajansz előállításával is. Terveik nagy hasonlóságot
mutattak a
Zsolnay gyár fajanszaival, bár minőségében mind az alapanyag, mind az
eozinmáz
tekintetében alulmaradtak. A Porcelán
és Fajansz gyár tervezőműhelye több keramikusnak is lehetőséget
biztosított. 1917.-ben itt dolgozott Gádor István és Zilzer Hajnalka.
A
díszművek gyártása, bár erről pontos adatok nem álltak rendelkezésre, a
húszas
évek elejéig tarthatott és 1936.-ig a Porcelángyár újraindításáig
megint csak ipari
és egészségügyi árut termelt. 1936.-tól ismét beindult a díszműgyártás.
A gyár
több művésztől is terveket vásárolt, illetve tervezőként alkalmazott. A
gyár
számára tervezett Lonkay Antal, Liszkay Kovács Zoltán, Hercegné Weisz
Klára,
Vastag György, Kósa Huba Pál, Markup Béla és Donner Gertrude.
A gyárat 1941.-ben
hadiüzemmé nyilvánították, majd 1944.-ben súlyos bombatalálat érte. A
termelés a szovjet parancsnokság alatt 1945.-ben indult be újra.
1949.-ben
a gyárat államosították és először Drasche
Porcelángyár NV-re, majd néhány hónappal később Kőbányai téglagyár
névre keresztelték.
- jelzései
|